Ez egy nagyon értékes, becsülendő gondolat. Ám értelme csak akkor van, ha felnevelni is keresztény módon szeretnék. Mint ahogy arra a szentségi cselekmény első részében ígéretet is tesznek a szülők, miután a pap megkérdezi: „megígéritek-e, hogy gyermeketeket Krisztusnak és az Ő Egyházának tanítása szerint nevelitek föl” ? Ennek a nevelésnek első lépéseiben maguk a szülők tanítják meg például gyermeküket egyszerű szavakkal imádkozni, keresztet vetni, hozzák magukkal a vasárnapi szentmisére; majd pedig iskolába kerülve beíratják hitoktatásra. Erről természetesen nem kérdezik meg a gyermeket, hogy akarod-e, mint ahogy nem döntésétől teszik függővé azt sem, hogy iskolába járatják. A keresztény szülőnek tudnia kell, hogy súlyos lelkiismereti felelősséggel tartozik gyermeke „lélekben, hitben” való fölnövekedéséért és éppen ezért nem a döntés képtelen gyermekre bízza ezt a fontos kérdést.